Közvéleményt kutattunk

Közvéleményt kutattunk

 

A Nemzeti Egység Klaszter (NEK), mint a vendéglátóipar ernyőszervezete, elhatározta, hogy egy önkéntesen vállalható, anonim kutatással felméri a kollégák véleményét. Ezért egy kérdéssort állítottunk össze, az iparágunkat <szerintünk> érintő problémákból, ugyanis ténylegesen érdekelt, hogy a kollégákkal mennyire látjuk egységesen azokat.

A NEK működésében a másik legfontosabb és talán egyedi célunk, vállalásunk, hogy szakmai álláspontunk kialakítása csak a teljes szakma véleményét ismerve valósítható meg.

Éppen ezért kértünk mindenkit, hogy legyen kedves néhány percet rászánni, és véleményével hozzájárulni a közös álláspont diagnosztizálásához, hogy aztán a problémát megismerve, a valós megoldást is megtalálhassuk arra.

A kérdőív anonim volt, semmilyen személyes adatot nem gyűjtött. Az eredmények, adatok tájékoztató jellegűek, a felmérés nem reprezentatív!

 

Nézzük a kérdéseket és a hozzájuk tartozó eredményeket:

 

Első kérdésünk: „Mit gondolsz a vendéglátás legnagyobb problémájának?

Itt több válasz is adható volt, így a %-os megjelölés a válaszadók számához viszonyítva értendő! De hozzá is lehetett szólni, amennyiben valaki nem találta a megfelelő választ a lehetőségek között.

A válaszadók többsége 68,5%-a a fizetések alacsony színvonalát jelölte meg első számú problémának. Alig maradt el ettől a tulajdonosok hozzáállása(53,8 %)  mint probléma. Harmadik helyen szerepelt az oktatás színvonala (50 %), negyedik lett az érdekvédelem hiánya (37 %). A listán, a jogszabályok általi túlszabályozás (27,3 %), végül a szakmai érdektelenség (28,2 %) áll.

A válaszadók 5,5 %-a mást jelölt meg problémának, ilyenek voltak például: a szakmai hozzáértés (iskolázatlanság) nélküli emberek foglalkoztatása, a magas ÁFA, az ÁNTSZ túlzott megfelelni akarása az EU felé.  A napi 14 órás munkaidő, vagy, hogy nincs szakképzett dolgozó, hogy nincs fizetőképes kereslet, sőt, volt, aki azt írta, hogy mindegyikkel egyetért, de volt, aki azt válaszolta, hogy olyanok foglalkoznak vendéglátással, akiknek csak a gyors meggazdagodás számít, a szakma nem!

Érdekes és elgondolkodtató adat, hogy a válaszadók többsége a fizetések színvonalát, és a tulajdonosok hozzáállását jelölte elsőszámú problémának. Csak ezután következik az oktatás, mint mumus, majd az érdekvédelem hiánya.

 

A második kérdésünk: „Ha van olyan, mit tartasz a hazai szakoktatás legfőbb problémájának?”

Itt szintén több válasz megadható volt. Ennél a kérdésnél a legtöbben a a tanulók gyenge állománya (64 %) válaszlehetőséget jelölték meg, ezüstérmes a nem megfelelő tananyag (48,3 %) lett. A szakoktatók képzettsége (30,8 %) került a képzeletbeli dobogó harmadik fokára. Épp csak lemaradt a nem megfelelő az oktatás törvényi háttere (23,5 %), míg ötödikként zárt a nem megfelelő tankönyv (22,6 %).

Érdekes, hogy az oktatásnál nem hibáztunk és bár a lehetőség adott volt, senki nem adott meg egyéb választ a kérdéseinken felül.

 

A harmadik kérdésünk: „Értékeld az itthoni szakoktatásból kikerülő diákokat?”

Ennél a kérdésnél 1-5-ig lehetett választani, az egyes a „gyenge a képzettségüket”, míg az ötös a „jól képzetteket” jelentette.

A válaszadók 10,5 %-a gondolta úgy, hogy gyenge a képzettségük, de ami még érdekesebb, hogy senki nem értékelt ötösre, azaz senki nem gondolja úgy, hogy az oktatásból kikerülő diákok jól képzettek! Ha figyelembe vesszük a válaszadók több százas létszámát, akkor ez az eredmény, árulkodó, egyben egészen elképesztő adat lett! Tovább súlyosbítja az eredményt, hogy a válaszadók 92,8 %-a nem adott közepesnél jobb „osztályzatot” az oktatásból kikerülő tanulókkal kapcsolatos kérdésünkre. A válaszadók  5,1 %-a értékelte négyesre a diákokat, közepesre 44,7 %, míg elégségesre  37,6 % értékelt.

 

A negyedik kérdés: „Mennyire értesz egyet a nemrégiben bevezetett duális képzéssel?”

Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a “nem tartom jónak, mert a gyakorlati tudás kerülhet így veszélybe”, míg az ötös a „teljesen egyet értek vele, hiszen azt megtanulják, amire a munkahelyeknek szükségük van”!  Ez nem volt kötelező kérdés, mégis szinte mindenki megválaszolta!

A válaszadók többségükben semleges választ adtak, és hármassal válaszoltak (23,7 %), vélhetőleg ők vagy közömbösek, vagy megvárják, hogy az első ilyen évfolyam kikerüljön az oktatásból. Ennél többen, a válaszadók közel harmada 29,7 %-a gondolta úgy, hogy nem tartja jónak a duális képzést, ugyanis a gyakorlati tudás kerül így veszélybe. Érdekes megfigyelni, hogy akik teljesen egyet értenek annak bevezetésével, az „csak” 13,1 %. További 14 % adott négyes választ, tehát részben egyetért azzal, míg 17,4 % inkább nem ért egyet azzal, így kettesre „osztályzott”.

 

Az ötödik kérdés: Mit gondolsz a szakmai végzettség megléte mennyire fontos a vendéglátásban?

Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a „nem fontos”, míg az ötös a legfontosabbat jelentette!

A válaszadók döntő többsége, 46,6% gondolta úgy, hogy a legfontosabb a szakmai végzettség, így az ötöst jelölte be. További 18,4 % gondolta, hogy fontos, bár ők csak négyesre „osztályoztak”. A hármast jelölte be 22,6 %, míg a kettest csupán 5,1 %. A válaszadók számához viszonyítva mindössze 5,1 % gondolta úgy, hogy a vendéglátóiparban nem fontos a szakmai végzettség megléte.

Mindenképpen örülünk, hogy a válaszadók 87,6 %-a, a hármas, négyes vagy ötös mezőt jelölte meg, tehát szerintük is közepesnél fontosabb  a végzettség megléte.

 

Hatodik kérdés: Mi okozza szakmánkban a kollégák külföldre vándorlását?

Itt több válasz is adható volt, így a %-os megjelölés a válaszadók számához viszonyítva értendő! Itt több válasz is adható, valamint egyéb válasz is megadható volt.

Első helyen végzett a „fizetések színvonala” (93,2 %), második lett „a jobb és kiszámítható munkakörülmények” (70,3 %), harmadik a „tanulni akarás” (42,8 %), negyedikként végzett „az érdekvédelem és megfelelő jogi háttér megléte” (24,6 %), és ötödikként zárt „a kalandvágy” (17,4 %).

Ennél a kérdésünknél is volt lehetőség egyéb választ megadni, jó néhányan éltek ezzel a lehetőséggel is. Volt, aki a külföldi munkavégzés előnyének az állandó es bejelentett munkaviszonyt, a munkájuk megbecsülését, a munkavégzés óraszámát látta. De volt, aki állította, hogy elavult az itthoni “magyar” gasztronómia irányzata, nincs megújulás, ha van, az is csak a vendéglátóhelyek kis részében. Olyan személy is volt, aki ennél a kérdésnél, az egyéb válasz lehetőséget kihasználva üzent részünkre, mégpedig a következőt: „Van egy csomó minden érdektelen, irreleváns, és sokad rendű kérdés ebben az egész kérdőívben. sorry.”

Érdekes, egyben tanulságos adat, hogy a külföldre vándorlásnál, szinte majdnem a magasabb fizetéssel egyenrangúan fontos kérdés, a jobb és kiszámítható munkakörülmények megléte. Bizonyítandó, hogy nem minden a pénz, ez azt hiszem kulcsfontosságú adat a jövőre nézve.

 

Hetedik kérdés: Általánosságban mit gondolsz a munkánkat érintő szabályozásról?

Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a nincsen túlszabályozva, míg az ötös a túlszabályozottat jelentette.

A válaszadók körében 30,5 % érzi úgy, hogy már-már betarthatatlanul szabályozzák munkáját. További 25,4 % adott négyes „osztályzatot”. Hármast 33,1 % jelölte meg, míg a kettest 5,9 %. Mindössze 3 % érzi úgy, hogy megfelelő a szabályozás, tehát nincsen túlszabályozva a rendszer. A kérdéseket összesítve 89 % adott hármas, vagy annál magasabb szavazatot, tehát gondolja úgy, hogy túlszabályozott a munkáját érintő szabályrendszer.

 

Nyolcadik kérdés: Mit gondolsz az iparágunkat érintő döntésekről, a változtatások mennyire működnek jól?

Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyessel a teljesen jól működik, míg a nem jól működik az ötössel volt választható.

A 17,5 % gondolja úgy, hogy nem működnek jól az iparágat érintő változások. További 20,9 % jelölte  a négyest, míg a hármast 44,4 %. A kettest 11,1 % ikszelte be, míg az egyest, ami azt jelentette, hogy teljesen jól működik, mindössze 3,8%. Összességében a válaszadók 82,8 %-a adott hármas, vagy magasabb osztályzatot, tehát kimondhatjuk, hogy a többség nincsen megelégedve az iparágunkat érintő döntésekkel, vagy úgy érzi, hogy a változások nem működnek jól.

 

Kilencedik kérdés: Általánosságban mennyire vagy az ellenőrző hatóságokkal, azok munkájával megelégedve!

Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a teljesen meg vagyok, míg az ötös azt jelentette, hogy nem vagyok azok munkájával megelégedve.

A válaszadók 5,5 %-a volt teljesen elégedett az ellenőrző hatóságokkal. 15,2 % jelölte meg a kettest válaszul, míg a hármast 36,3 %. 21,5 % jelölt négyessel, az ötöst pedig 19,4 % jelölte válaszul.

Megállapítható, hogy néhány kivételt leszámítva, általánosságban a hatóságokkal, azok munkájával többségében nem elégedettek a kollégák. Bár most nem kérdeztük, de kíváncsiak lennénk, hogy a hatóságokkal külön-külön mennyire lennének elégedettek a válaszadók? Ha jól gondolom, a NÉBIH torony magasan vezetne, és jobb eredményt érne el a többinél.

 

Tízedik kérdés: Mit gondolsz a tradícióinkat, hagyományainkat mennyire kezeljük jól?

Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a teljesen jól kezeljük, míg az ötös azt jelentette, hogy nem becsüljük meg azokat.

A válaszadók 74,7 %-a jelölt hármas, vagy annál magasabb számot, így a többség szerint nem kezeljük megfelelően tradíciónkat, hagyományainkat. Az is igaz, hogy csak 15,6 % volt teljesen elégedetlen és jelölt ötöst. Négyest annál több, 24,9 %, míg a hármast 34,2 % jelölte. 16,9 % kettest ikszelt, 6,3 % szerint pedig egyenesen jól kezeljük azokat.

Tizenegyedik kérdés: Mit gondolsz a hazai éttermek kínálatáról?

Érdekelt, hogy, hogy ki, hogy látja az éttermek kínálatát, ezért hát megkérdeztük azt. Az egyes a teljesen jó a kínálatuk, míg az ötös a nem megfelelő kínálatot jelentette!

6,9 % érzi teljesen elfogadhatónak a hazai éttermek kínálatát. 16 % értékelt kettesre, tehát még elfogadhatónak gondolja, 46 % értékelte közepesre a kínálatot, míg 20,8 % már-már elfogadhatatlannak, és 10,8 % gondolja teljességben elfogadhatatlannak.

Ha azt nézzük, hogy minden tíz emberből egy elfogadhatatlannak tekinti az éttermek kínálatát, akkor baj van, viszont, amennyiben onnan közelítjük meg, hogy az elmúlt időben mennyire divatos volt a hazai éttermek kínálatát és az ott dolgozó szakácsokat szapulni, akkor viszont viszonylagosan jó szám a „tízből egy”.

 

Tizenkettedik kérdés: Mit gondolsz a hazai termékek minőségéről?

Az utóbbi időben volt némi javulás, de egy időben sikk volt a hazai termékek minőségét szapulni, ezért érdekelt, hogy milyen értékelést kapnak azok, ezért hát megkérdeztük azt. Az egyes a nem jók a hazai termékek, míg az ötös a teljes elégedettséget jelentette!

A válaszadók 38 %-a jelölte a hármast, míg 20,9 % a négyest, így ezt összesítve 58,9 % közepesre, vagy annál jobbra minősítette a hazai termékeket. Ha ehhez hozzávesszük a 13,2 %-ot, akik ötöst jelöltek, azaz teljesen meg vannak a hazai termékekkel elégedve, akkor elmondható, hogy a válaszadók többsége, 72,1 %-a meg van a hazai portékával elégedve. Ez mindenképpen üdvözlendő, igaz, azok beszerezhetőségét most nem kérdeztük, az már nem biztos, hogy ilyen jó eredménnyel zárult volna. Mindösszesen 6 % volt teljes mértékben a minőséggel elégedetlen, míg 19,7 % pedig kettesre értékelt.

 

Tizenharmadik kérdés: Mennyire tartod hitelesnek a hazai minősítő rendszereket, védjegyeket?

Számtalan, szinte már megszámlálhatatlan minősítő rendszer, védjegy van a piacon, sőt az elmúlt időszakban bevezetésre került egy kimondott séfek javaslatára odaítélt is, így érdekelt, hogy miként vélekedtek ezekről. Az egyes a teljesen jónak tartom azokat, míg az ötös a teljes elégedetlenséget és a kiigazodhatatlanságot jelentette!

A válaszadók mindössze 6 %-a tartotta teljesen jónak a minősítő rendszereket, míg további 19,7 % értékelt kettessel. A válaszadók többsége, 73,4 %-a adott hármas, vagy annál rosszabb jelölést. 38 % hármast, 20,9 % négyest, míg 13,2 % ötöst jelölt.

Ezért kijelenthető, hogy a hazai minősítő rendszerek általánosságban és többségében nézve megbuktak, azaz nem győzték meg a közvéleményt.

 

Tizennegyedik kérdés: Mennyire érzed sürgetőnek és fontosnak a szakmai érdekvédelem felállítását a vendéglátásban?

Az elmúlt időszakban hallottunk ismételten alaptalan levonásokról, indokolatlan és teljes személyzetcserékről, bejelentés mellőzéséről. Így hát érdeklődtünk a szakmai érdekvédelem felállítását mennyire tartják a kollégák fontosnak. Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes az egyáltalán nem fontost, míg az ötös azt jelentette, hogy minél előbb szükséges lenne az érdekvédelem felállítása.

A válaszadók 62,6 %-a mindenképpen és minél előbb szeretne ténylegesen működő szakmai érdekvédelmet a vendéglátásban, ugyanis ennyien jelölték az ötös válaszlehetőséget. Ha hozzávesszük a négyes (20,4 %) válaszokat, akkor kereken a válaszadók 83 %-a az érdekvédelmet szorgalmazza. Ez elképesztően magas arány. További 9,8 % adott semleges, hármas osztályzatot. Míg mindössze 3% kettest, és 2,1 % pedig egyest ikszelt, ami egészen elenyésző szám.

Tizenötödik kérdés: Mennyire érzed magad jól a munkahelyeden?

Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a teljesen jól, míg az ötös azt jelentette, hogy egyáltalán nem érzem magam jól a munkahelyemen.

16,1 % van kivételesen jó helyzetben és teljesen jól érzi magát a munkahelyén, míg 23 % fenntartásokkal ugyan, de még mindig elégedett. 31,7 % közepesen, további 20,9 % alig és 8,3 % pedig egyáltalán nem érzi jól magát a munkahelyén. Elgondolkodtató adat, hogy a válaszadók 60,9 %-a közepesnél rosszabban érzi magát a munkahelyén.

 

Tizenhatodik kérdés: Mennyi munkaórát dolgozol egy hónapban összesen (túlórákkal együtt)?

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyi munkaórát dolgoznak a vendéglátásban az emberek valójában, ugyanis az nyílt titok, hogy a 168 óra ebben az iparágban szinte nem alkalmazható. Ennél a kérdésnél választani lehetett.

A válaszadók 6,1 %-a adta válaszul, hogy kevesebb, mint 168 órát dolgozik havonta. 21,4 % már 168óránál többet, de 200-nál kevesebbet jelölt. 200-220 óra között 22,3 % dolgozik. 220-260 órát a válaszadók 34,5 %-a robotol, míg 15,7 %-uk 260 óránál is többet. Egészen megdöbbentő adat, hogy a vendéglátásban dolgozók 93,9 %-a többet dolgozik a havonta előírt 168 óránál. Bár most nem kérdeztük, de kíváncsiak lennénk, hogy hány embernek fizetnek tisztességesen túlórát.

 

Tizenhetedik kérdés: Mennyire vagy megelégedve a fizetéseddel?

Azt tudjuk, hogy iszonyat sokat dolgoznak a vendéglátósok, ezért érdekelt, hogy mennyire vannak megelégedve a fizetésükkel. Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a teljesen, míg az ötös azt jelentette, hogy egyáltalán nem.

A sok munka ellenére a válaszadók mindössze 6,5 %-a van teljesen megelégedve a fizetésével. 13,9 % még meg van vele elégedve. 26,1 % közepesnek tartja a fizetését. 28,7 % inkább nincsen vele megelégedve, míg 24,8 % teljesen elégedetlen azzal. Mindenképpen sokat elárul a válaszok alapján az a tény, hogy a sok óraszám ellenére a dolgozók 72,5 %-a közepesre, vagy annál rosszabbra értékeli a fizetését. Így már azt hiszem érthető a külföldre vándorlás…

 

Tizennyolcadik kérdés: Nagyságrendileg mekkora nettófizetést tartanál elfogadhatónak fizetés gyanánt (Havi 15 napos, 12 órás munkarendben)?

Az előző kérdés alapján adja magát a kérdés, hogy mekkora fizetéssel lennének megelégedve az iparágban dolgozók, így erről is kérdeztük őket.

A nulla és száztízezer forintig a válaszadók 0,4 %-a jelölt, 110 000-140 000 forintot 3 %, 140 000- 160 000 Ft-ot már 6,9 %. 160 000-180 000 Forintos összeget 10,4 %, míg 180 000-200 000 Ft-os összeget 30,3 % választana. Kettőszázezer feletti összeggel lenne elégedett a dolgozók 48,9 %-a, ami valljuk be,  a magas óraszám miatt indokolt is lehet.

 

Tizenkilencedik kérdés: Mennyire vagy megelégedve a munkakörülményeiddel?

Érdekelt, hogy a munkakörülményeikkel mennyire elégedettek az iparágban dolgozók, ezért ezt a kérdést is feltettük. Ennél a kérdésnél szintén 1-5-ig lehetett választani, az egyes a teljesen, míg az ötös azt jelentette, hogy egyáltalán nem.

A válaszadók 34,6 % közepesen van csak, míg 26 % inkább nem, 9,5 % pedig egyáltalán nincs a munkakörülményeivel megelégedve. Mindössze 10 % gondolja úgy, hogy teljesen, további 19,9 % pedig fenntartásokkal ugyan, de meg van vele elégedve.

Az, hogy minden tízedik ember van csak teljes mértékben megelégedve a munkakörülményeivel, az mindenképpen egy árulkodó adat.

 

Huszadik kérdés: Csatlakoztál már a Nemzeti Egység Klaszterhez?

Klaszterünk legfőbb kihívása, hogy egy szervezetbe terelje a vendéglátóipar szereplőit. Ehhez a szervezeteket mondhatjuk többségében már megnyertük, de talán épp olyan fontos, hogy a tömegek, akik nem tagjai egyetlen szervezetnek sem, azokat is elérjük, és csatlakozásra bírjuk. Kérdésünk erre vonatkozott.

Igennel 6,1 % válaszolt, míg további 52,6 % állította, hogy ugyan még nem csatlakozott, de fog. 41,2 % teljes mértékben elzárkózik attól.

Csak bízunk benne, hogy akik nem akarnak a jövőben sem csatlakozni a klaszterhez, nem a kezdeményezésünkkel nem értenek egyet. De döntésüket tiszteletben tartjuk.

 

Huszonegyedik kérdés: Kérdezték már meg a vendéglátásról a véleményedet?

Bevallom ilyen közvélemény kutatással még nem találkoztam, ezért mindenképpen érdekelt, hogy csak szerény személyem nem találkozott ilyennel, vagy esetleg más sem.

Meglepetésre a válaszadók 30,9 %-a találkozott már ilyennel, azonban a döntő többség 69,1 % még ez idáig nem. Megnyugodtam. Örülök, hogy nem csak én maradtam ki az ilyenekből.

 

 

Minden jog fenntartva! © Oldalas magazin 2016